Mára szinte hétköznapivá váltak a több tízmilliós vagy magasabb kártérítésért indított orvosi műhibaperek, melyek a legrosszabb esetben, az orvos pervesztésével érhetnek véget. A betegek öntudatosabbak, jobban ismerik személyiségi jogaikat és egyre több ügyvédi iroda specializálódott ezekre az esetekre, így könnyebben érvényesítik igényeiket. Egy nagyobb pervesztés akár az orvos vagy az őt alkalmazó intézmény pénzügyi helyzetét is romba döntheti. Ennek kivédésére – hogy valami támaszt érezzen az orvos maga mögött- alkották meg a biztosítók a szakmai felelősségbiztosítást.
Mi számít biztosítható tevékenységnek?
Mire vonatkozik a biztosítási fedezet ?
Káresemény akkor következik be, amikor a biztosítottal, alkalmazottjával, vagy a fedezetbe vont alvállalkozójával szemben a páciens, valamely vélt vagy valós szakmai hiba miatt kárigénnyel lép fel. A fedezet a dologi, személyi sérüléses károkat és sérelemdíj igényeket egyaránt megtéríti.
Károkozás történhet általános felelősségi vagy munkáltatói felelősségi körben is, Pl. ha a rendelő nedves padlóján elcsúszik egy páciens, vagy ha munkavállaló kollégánk szenved hasonló sérülést munkavégzés közben.
Mit téríta biztosítás ?
Mire kell különösen figyelni?
A biztosítók feltételei jelentős eltéréseket mutatnak, melyek kiegészítő záradékok, kiegészítő felelősségbiztosítások alkalmazását tehetik szükségessé. A külföldi állampolgároknak okozott károkat például eltérően értelmezik a biztosítók és van aki kizárja ezen eseményeket az alapfedezetből, akad aki pedig jelentősen szűkíti a fedezet tartalmát.
Fontos tudni, hogy az összes biztosító kizárja a hozzátartozóknak, üzlettársaknak, alkalmazottaknak okozott károkat. (alkalmazottak esetében a munkáltatói felelősségi körbe tartozó károk fedezetbe vonhatóak ezen kiterjesztés választása esetén) . Amennyiben saját és idegen intézményben is végzi a tevékenységét,egyes biztosítóknál az erre vonatkozó térítésmentes záradékot is igényelnie kell.
Ha saját rendelőt üzemeltetnek, akkor elengedhetetlen az általános és munkáltatói felelősségbiztosítás megléte is, ami szintén biztosítónként eltérő módon szabályozott alap, vagy kiegészítő biztosítás.
Kinek kell biztosítást kötnie?
Sok helyen elterjedt gyakorlat, hogy a foglalkoztatott vagy alvállalkozóként dolgozó szakember köti meg tevékenységére a szakmai felelősségbiztosítást. Ez a gyakorlat azonban jelentős fedezeti lyukat hoz létre, hiszen a páciensekkel az adott klinika, egészségügyi szolgáltató létesít jogviszonyt, így a kártérítési felelősség is a szolgáltatót és nem a munkavégző orvost fogja terhelni. A tevékenység ellátására vonatkozó jogviszony figyelembevételével lehet eldönteni, hogy egy ilyen kárügybe a szakmai tevékenységet végző orvost milyen mértékű kártérítési kötelezettség terheli. ( munkavállaló, tartós megbízás, és vállalkozói szerződés esetén eltérő megítélés). A legjobb gyakorlat tehát az (lenne), ha az egészségügyi szolgáltatók minden alkalmazott és alvállalkozó orvosukra kiterjesztenék felelősségbiztosítási kötvényüket.
Praxis megszüntetés, biztsítóváltás esetén
Akik orvosi tevékenységük megszüntetésén vagy szüneteltetésén gondolkodnak, ajánljuk a kiterjesztett időbeli hatályú fedezetet, mely a biztosítás tartama alatt okozott, de a szerződés megszűnését követően ismertté vált és bejelentett kárigényekre nyújt fedezetet a törvényes elévülési időn belül. A kiterjesztett bejelentési időszak záradék választása segíthet a biztosítóváltáskor keletkező fedezetlen időszak kockázatban tartásában is, amennyiben pl. az új biztosító nem vállalja a retroaktív fedezetet.
Fontos tehát tudomásul venni, hogyha nem gondoskodunk a felelősségbiztosításnál az átmeneti időszak fedezetéről, abban az esetben is biztosítási védelem nélkül maradhatunk, ha egyébként folyamatosan rendelkeztünk szakmai felelősségbiztosítással.
– Élő szerződést legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal, írásban lehetséges felmondani.